A munkahelyi biztonság kiemelt fontosságú, hiszen érinti az alkalmazottak, látogatók és vendégek fizikai épségét, a munkahelyen kezelt adatok biztonságát, illetve minden egyéb vagyontárgy és tulajdonjog biztonságát egyaránt.
A biztonsági és vagyonvédelmi szektorban tevékeny vállalatoknak a munkahelyi biztonság számos aspektusát kezelniük kell. A munkaadók felelőssége, hogy a munkahelyet érintő kockázati tényezőkkel tisztában legyenek, illetve ezek minimalizálása érdekében intézkedéseket hozzanak.
Bemutatunk kilenc alapvető kockázati tényezőt, amelyet figyelembe kell vennie a munkahelyi biztonságot illetően.
Vagyon elleni bűncselekmények a munkahelyen
A vagyon elleni bűncselekmények jelentős problémát jelentenek mind multinacionális, kis- és középvállalkozások számára. Azonban a megfelelő biztonsági intézkedésekkel a bűncselekmények nagymértékben megelőzhetők.
A vagyonvédelmi és biztonsági cégek többlépcsős védelmi rendszerek kiépítésére fókuszálnak, melyek részben intelligens rendszerekre és technológiára. Többek között videós megfigyelőrendszereket, kamerákat és mozgásérzékelőket helyeznek el, melyek nem csak megfigyelésre, de elrettentésre is alkalmasak.
Az elrettentés további formája az élőerős őrzés – ezt a feladatot fegyveres és fegyverrel nem rendelkező vagyonőrök látják el.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a vállalatok nem csupán készleteik és vagyonuk védelméért felelősek, hanem munkatársaik és ügyfeleik mentális és testi épségéért. Ha egy vállalat nagyértékű árut mozgat nap, mint nap, akkor kötelessége arról gondoskodni, hogy munkatársait és vendégeit a lehető legkisebb kockázatnak tegye ki.
1. Lopás és rablás a munkahelyen
A raktárkészlettel rendelkező vállalatok, boltok és kereskedelmek esetében gyakran előfordulnak a munkavállalók és vásárlók általi lopások. A ténylegesen hiányzó eszközökkel, árukkal vagy készpénz értékkel pedig olykor csak a leltározás közben szembesülnek a cégek, ilyenkor már nehéz fellépni az incidens ellen. A lopások fő célpontjai közé tartozik a készpénz, az informatikai eszközök, boltok és webshopok esetén pedig maga az árukészlet.
A rablás abban tér el a lopástól, hogy az elkövető erőszakot alkalmazva kísérli meg az eltulajdonítást vagy az eltulajdonított dolog megtartását. Ilyenkor tehát nem csupán a tulajdonjog kerül veszélybe, hanem a helyszínen tartózkodó személyek testi épsége, biztonsága.
2. Munkahelyi erőszak
A munkahelyi erőszak a kockázatok egy speciális területe, mivel a „hagyományos” lopásokkal ellentétben viszonylag ritkán fordul elő, de annál súlyosabb következményekkel járhat, mint például személyi sérüléssel vagy akár halálesettel is.
Alapvetően egy vállalat menedzsmentje sem feltételezi, hogy ezen kockázatnak bármelyik munkatársa ténylegesen ki lenne téve, mégis rendszeresen előfordulnak erőszakos cselekvések vállalati szférában is.
Ennek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy az egyes kockázati tényezőket kellőképpen felmérjük, tudatosítsuk és kockázati szinttől függően intézkedéseket hozzunk. Ez lehetővé teszi a rizikófaktorok azonosítását, a megelőző lépések megtervezését és esetleges incidensek elkerülését.
3. Munkahelyi baleset
A munkahelyi balesetek ugyancsak komoly kockázati tényezőt jelentenek, hiszen a törvény szigorúan áll a munkaadók azon kötelességéhez, hogy munkavállalóik számára biztonságos, óvintézkedéssel és védőeszközökkel ellátott környezetet biztosítsanak. A csúszós üzemi talaj, a jeges parkoló és nem megfelelő munkavédelmi intézkedések mind vezethetnek munkahelyi balesetekhez, melyek során maga a munkavállalót vonják felelősségre.
Gyakran előfordul, hogy egy cég csak egy baleset kapcsán szembesül tényleges felelősségi köreivel: sok munkaadó például nincsen tisztában azzal, hogy a munkahelyre való utazás, illetve az otthoni munkavégzés közben is történhet munkahelyi baleset.
A munkahelyi biztonsággal kapcsolatos szabályokat és kötelező intézkedéseket a Munkavédelmi Törvény szabályozza.
4. Munkahelyi korrupció
A munkahelyi korrupció szervezett módon veszélyezteti és károsítja a cég vagyonát és hírnevét. Egy adott munkavállaló vagy munkavállalói csoport ilyenkor tudatosan megtervezi a rendszeresen ismétlődő vagyon elleni bűncselekményt, ezzel pedig jogtalanul vagyonra tesz szert. Amennyiben magasbeosztású munkavállalók is részét képzik a korrupciónak, ezek alkalmazottai legtöbbször nem mernek felszólalni a tevékenység ellen, mivel féltik saját munkahelyüket és biztonságukat. A korrupció ezáltal gyorsan meg tudja fertőzni a vállalatot, komoly nyomokat hagyva maga után.
A munkahelyi korrupció megelőzése érdekében érdemes vállalati szinten bevezetni a munkavállalók és vezetők rendszeres átvilágítását, valamint az újonnan állományba vett munkavállalók kezdeti átvilágítását.
5. Kábítószerek a munkahelyen
A kábítószerrel való visszaélés érintheti a munkahelyeket is. A munkáltatóknak tisztában kell lenniük a kábítószer fogasztás figyelmeztető jeleivel, hogy képesek legyenek felismerni, ha a munkatársak körében tudatmódosítószerek kerülnek fogyasztásra.
A kábítószer fogyasztásának számos formája és oka lehet: felettébb elterjedt például a sok stresszel és felelősséggel járó munkahelyeken is, ahol a munkavállalók így igyekeznek fokozni a teljesítményüket, illetve kezelni az őket érő stresszt és nyomást.
Cégként érdemes olyan belső politikával rendelkezni, ami kitér az ilyen helyzetek kezelésére is. Tegyük fel, hogy felmerül Önben a kábítószer fogyasztásának gyanúja kollégájával szemben. Hogyan kezelné az adott szituációt? Kinek szólna? Esetleg egyből a rendőrséghez fordulna? Minél inkább konkretizáljuk az ilyen jellegű szituációk kezelésének módját, annál inkább tudjuk csökkenteni a negatív következményeit.
A különböző átvilágítások arra is alkalmasak, hogy az esetleges kábítószerfogyasztó vagy -terjesztő alanyokat felderítse.
Vagyoni károkat okozó egyéb fenyegetések
Egyéb olyan fenyegetések is léteznek, melyek fizikai és/vagy immateriális károkat okoznak a vállalat számára.
Kárnak minősül például a cég telephelyének, irodájának épületében keletkezett sérülés is, vagy a cég adatait érintő támadások, visszaélések. Ha az épület egyik ablakát betörik, úgy az egy fizikai kárnak minősül, amit azonnali hatállyal javasolt elhárítani annak érdekében, hogy a cég zökkenőmentesen folytatni tudja tevékenységét, elkerülve az egyéb szekunder károkat.
Ha viszont a cég alkalmazottainak személyes adatait érinti egy támadás, úgy immateriális kárról is beszélünk, hiszen romlik a cég iránti bizalom és a pozitív hírneve is.
6. Vandalizmus
A vandalizmus mások tulajdonának szándékos megrongálása, cégek esetében érintheti az épületben, eszközökben és berendezésekben ejtett károkat. Ezen kockázati tényező elkerülése érdekében fontos az elrettentés: olyan rendszeres biztonsági óvintézkedések és folyamatos monitoring tevékenységek fenntartása, amelyek elrettentik a potenciális elkövetőket a rongálástól.
A vandalizmus ugyanakkor nem feltétlenül egy előre eltervezett cselekvés eredménye: gyakran egy adott személy hirtelen felindulásból okoz kárt és csak utólag szembesül tetteinek súlyosságával. Ez a veszély fennáll például egy elbocsátás során, amikor az érintett (volt-) munkavállaló nem tudja kellőképpen kezelni az érzelmeit és a munkaadó vagyontárgyainak megrongálásával vezeti le a feszültséget. A rongálással oldódik a feszültség, majd a hirtelen felismerés következtében, hogy komoly anyagi károkért vonhatják felelősségre, az illető elmenekül. Ezek olyan viselkedési minták, amelyekre a munkaadó kellőképpen fel tud készülni.
7. Tüzek és robbanások
A tűzesetek, robbanások súlyos (akár maradandó) sérüléseket és anyagi károkat okozhatnak. A hatóságilag előírt tűzvédelmi felszerelések fenntartása és rendszeres karbantartása mellett nem elhanyagolható a munkavállalók átfogó oktatása az esetlegesen felmerülő vészhelyzetek kezelésének módjáról. A munkaadónak konkrét forgatókönyvet kell kidolgoznia például a vészhelyzetekkor használandó menekülőútvonalak elhelyezkedéséről. Ezért is javasolt évente többszöri alkalommal tűzvédelmi gyakorlatokat végrehajtani, valamint az elektromos vezetékek, gázvezetékek rendszeres ellenőrzését elvégezni.
8. Természeti katasztrófák és egyéb katasztrófák
Ugyan Magyarországot földrajzilag kevesebb természeti katasztrófa fenyegeti, mint például az Egyesült Államok északi partját, de mivel a természeti katasztrófák száma az elmúlt évtizedben nőtt, a vállalkozások számára is minden eddiginél fontosabbá vált, hogy felkészüljenek rájuk egy vészhelyzeti készenléti tervvel. Ez legfőképpen olyan vállalatokra és szervekre vonatkozik, akik kritikus infrastruktúrákat működtetnek.
9. Kiberfenyegetések
A kiberbiztonság a 21. századi társadalom újfajta kockázati eleme: a globális politikai nagyhatalmak napi többezer kibertámadást regisztrálnak, a nagy számok törvényének következtében ezek esetenként sikeres támadások, amelyek olykor az állampolgárok személyes adatait vagy üzleti titkokat érintenek.
A kibertámadások ugyan nem látható formát is ölthetnek, de valós veszélyforrást jelentenek. Napi többezer kibertámadás érinti az egyes gazdasági szereplőket is, ezek célja pedig lehet az üzleti titkokhoz való hozzáférés, technológiák ellopása vagy érzékeny információk lopása zsarolás céljából.
A munkahelyi biztonság sokrétű feladat és magas felkészültségi szintet követel
Egy vállalat biztonságát számos kockázati tényező befolyásolja. Ezen kockázati tényezőket pedig fontos felismerni, elemezni és megelőző óvintézkedéseket bevezetni csökkentésük érdekében.
A felsorolt kockázatokból is látható, hogy ez a feladat széleskörű szakértelmet követel annak érdekében, hogy a legszámottevőbb kérdésekre tudjunk válaszolni:
- Milyen módon fedhetjük fel az egyes kockázatokat?
- Milyen kockázatok vannak és a vállalat mely részeit érintik?
- Kik érintettek a kockázat ügyében?
- Milyen közvetlen és közvetett károk következhetnek be?
- Milyen eszközök léteznek a kockázatok csökkentéséhez és kezeléséhez?
- Milyen óvintézkedéseket tudunk saját állománnyal lefedni és mihez kell külső partnert bevonni?