A biztonsági szektor egyik fő alapelve, hogy minél több információ birtokában legyünk az adott alanyt, objektumot, feladatot és körülményeket illetően, hiszen az átfogó információ alapozza meg azt a szintű felkészültséget, ami elengedhetetlen a kockázatok hatékony csökkentésére.
A kockázatelemzések önmagukban általában becsléseken alapulnak. Amikor kockázatelemzéseket hajtunk végre, legfőbb célunk az, hogy feltárjuk a fenyegetettségeket, meghatározzuk ezek bekövetkezési valószínűségét és mindemellett realizáljuk ezek bekövetkezésének hatásait és következményeit.
Az elemzési adatok alapozzák meg azon döntésünket, hogy milyen védelmi intézkedéseket hozunk.
1. A kockázatok és a fenyegetettség felmérése és elemzése
A védekezés módjának, valamint a biztonságtechnikai felszereltség mértékének meghatározásához elengedhetetlen az egyes kockázati tényezők felmérése és elemzése.
A biztonsági rendszer egymásra épülő alkotóelemeit az alábbi ábrán látható módon lehet elképzelni:
Ábra 1: A védelem és védekezés egyes alkotóelemei
Ezen védelmi elemek tehát egymásra épülnek, emellett maga a sorrendjük fontosságukat is indikálják.
Így tehát a legfontosabb lépés a megelőző intézkedések végrehajtása, ezt követi a mechanikai – fizikai védelem, az elektronikai jelzőrendszerek integrálása, az élőerő és a biztosítás. Ezen elemek összességét mondhatjuk optimális biztonságot nyújtó védelmi rendszernek.
Amikor például egy objektum védelmi intézkedéseinek és módszereinek kidolgozása a feladatunk, az első lépés az, hogy felmérjük az objektumot érintő kockázati tényezőket. Kockázati tényezőnek minősülhet tárgy, eszköz, áru és ember is.
Példák egy objektum kockázati tényezőire
- Építészeti gyengepontok,
- Helyi adottságok (pl. forgalom, kommunikációs lehetőségek, intézkedési lehetőségek, stb.),
- Valószínűsíthető bűnelkövetések (pl. betörés, lopás, rongálás, rablás, túszejtés stb.),
- Az objektumban végzett tevékenységek kriminalisztikai veszélyeztetettsége (pl. készpénzmozgatás, magas értékű árukezelés, stb.),
- Elhelyezkedés (pl. lakott területen belül van, stb.),
- Megközelíthetőség
- Meglévő felügyelet hatékonysága (pl. eladók, kamerák stb.)
- Stb.
2. Fenyegetettségi állapot felmérése
A fenyegetettség egy olyan állapot, amelynek hatására az erőforrások felfedésre, módosításra vagy elpusztításra kerülhetnek.
Összetevői:
- Veszélyforrás: szervezési, fizikai (természeti), logikai,
- Támadás célja: irányulhat az erőforrás felfedésére, módosítására, elpusztítására,
- Támadási potenciál: a sikeres támadás esélyét fejezi ki,
- Kárkövetkezmény: az erőforrások sebezhetősége, érinthet egy erőforrást vagy az egész rendszert.
- Bekövetkezési valószínűség: mekkora az esélye annak, hogy a veszélyforrás képezte fenyegetettség támadás formájában realizálódjon, azaz bekövetkezzen.
3. Kriminológiailag gyenge pontok felmérése
A vagyonvédelmi feladat technikai megvalósításának fontos lépése továbbá a kriminológiailag gyenge pontok meghatározása. Ezen gyenge pontok felmérése azért elengedhetetlen, mert ez alapján kerülnek meghatározásra a védelmi intézkedések során bevetett és a védelmi rendszert működtető eszközök és módszerek.
Kriminológiailag gyenge pontok lehetnek építészeti, emberi, környezeti és funkcionális jellegűek.