A kockázati tényezők felmérése és a fenyegetettség elemzése

A biztonsági szektor egyik fő alapelve, hogy minél több információ birtokában legyünk az adott alanyt, objektumot, feladatot és körülményeket illetően, hiszen az átfogó információ alapozza meg azt a szintű felkészültséget, ami elengedhetetlen a kockázatok hatékony csökkentésére.

A kockázatelemzések önmagukban általában becsléseken alapulnak. Amikor kockázatelemzéseket hajtunk végre, legfőbb célunk az, hogy feltárjuk a fenyegetettségeket, meghatározzuk ezek bekövetkezési valószínűségét és mindemellett realizáljuk ezek bekövetkezésének hatásait és következményeit.

Az elemzési adatok alapozzák meg azon döntésünket, hogy milyen védelmi intézkedéseket hozunk.

 

1. A kockázatok és a fenyegetettség felmérése és elemzése

A védekezés módjának, valamint a biztonságtechnikai felszereltség mértékének meghatározásához elengedhetetlen az egyes kockázati tényezők felmérése és elemzése.
A biztonsági rendszer egymásra épülő alkotóelemeit az alábbi ábrán látható módon lehet elképzelni:

Kockázati tényezők felmérése

Ábra 1: A védelem és védekezés egyes alkotóelemei

 

Ezen védelmi elemek tehát egymásra épülnek, emellett maga a sorrendjük fontosságukat is indikálják.
Így tehát a legfontosabb lépés a megelőző intézkedések végrehajtása, ezt követi a mechanikai – fizikai védelem, az elektronikai jelzőrendszerek integrálása, az élőerő és a biztosítás. Ezen elemek összességét mondhatjuk optimális biztonságot nyújtó védelmi rendszernek.

Amikor például egy objektum védelmi intézkedéseinek és módszereinek kidolgozása a feladatunk, az első lépés az, hogy felmérjük az objektumot érintő kockázati tényezőket. Kockázati tényezőnek minősülhet tárgy, eszköz, áru és ember is.

 

Példák egy objektum kockázati tényezőire

  • Építészeti gyengepontok,
  • Helyi adottságok (pl. forgalom, kommunikációs lehetőségek, intézkedési lehetőségek, stb.),
  • Valószínűsíthető bűnelkövetések (pl. betörés, lopás, rongálás, rablás, túszejtés stb.),
  • Az objektumban végzett tevékenységek kriminalisztikai veszélyeztetettsége (pl. készpénzmozgatás, magas értékű árukezelés, stb.),
  • Elhelyezkedés (pl. lakott területen belül van, stb.),
  • Megközelíthetőség
  • Meglévő felügyelet hatékonysága (pl. eladók, kamerák stb.)
  • Stb.

 

2. Fenyegetettségi állapot felmérése

A fenyegetettség egy olyan állapot, amelynek hatására az erőforrások felfedésre, módosításra vagy elpusztításra kerülhetnek.

Összetevői:

  • Veszélyforrás: szervezési, fizikai (természeti), logikai,
  • Támadás célja: irányulhat az erőforrás felfedésére, módosítására, elpusztítására,
  • Támadási potenciál: a sikeres támadás esélyét fejezi ki,
  • Kárkövetkezmény: az erőforrások sebezhetősége, érinthet egy erőforrást vagy az egész rendszert.
  • Bekövetkezési valószínűség: mekkora az esélye annak, hogy a veszélyforrás képezte fenyegetettség támadás formájában realizálódjon, azaz bekövetkezzen.

 

3. Kriminológiailag gyenge pontok felmérése

A vagyonvédelmi feladat technikai megvalósításának fontos lépése továbbá a kriminológiailag gyenge pontok meghatározása. Ezen gyenge pontok felmérése azért elengedhetetlen, mert ez alapján kerülnek meghatározásra a védelmi intézkedések során bevetett és a védelmi rendszert működtető eszközök és módszerek.

Kriminológiailag gyenge pontok lehetnek építészeti, emberi, környezeti és funkcionális jellegűek.

Őrzés-védelem biztonsági szint