Munkavállalóinknak

A tájékoztatásról

Munkáltató tájékoztatja a munkavállalót, hogy a munkaviszonnyal összefüggő írásbeli tájékoztatás helyben szokásos módját – a személyes adatot tartalmazó tájékoztató kivételével – a https://horizone.hu/munkavallaloinknak elérési úton a honlapon történő közzététellel teszi elérhetővé. Minden munkavállalónak lehetősége van arra, hogy a tájékoztatás tartalmát akadálymentesen, korlátozás nélkül megismerhesse. A tájékoztatás faliújságra történő kifüggesztéssel, vagy átadással, illetve kézbesítéssel is történhet. A személyes adatokat tartalmazó tájékoztatás (pl. üzemi tanács választására jogosultak névjegyzéke) a központi irodában tekinthető meg.

A vagyonőrök kötelező orvosi vizsgálatáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény kötelező rendelkezése szerint munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani az orvosi alkalmassági vizsgálatot. Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

A munkavállaló felelőtlen károkozásának lehetséges következményeiről

A munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat, hogy jogsértő magatartásukért a munkáltatóval szemben is felelősséggel tartoznak. A munkavállaló által elkövetett kárt okozó jogsértés különösen a jogtalan, felelőtlen és semmivel nem indokolható erőszakos magatartás, amely sérti a munkáltató jó hírnevét és üzleti érdekeit. Az utólagosan szükséges jogvédelem jelentős költséggel járó kárenyhítést keletkeztet. A jogos védelmi helyzet vagy a megengedett jogos önhatalom gyakorlása természetesen nem tartozhat a munkavállaló felelősségi körébe.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XIV. fejezetének rendelkezései szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Nem szándékos károkozás esetén a munkavállaló legfeljebb négyhavi fizetésével felel. A munkáltató a nem szándékos cselekménnyel vagy mulasztással okozott hátrányt méltányosan bírálja el és eltekinthet a kártérítéstől. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárért felelősséggel tartozik. A munkáltató szándékos károkozásnak tekinti, ha a munkavállalóval szemben büntetőeljárás indul szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt. Több munkavállaló károkozása esetén felelősségüket közreműködésük arányában kell megállapítani; ha ez nem állapítható meg, akkor a kárért egyenlő arányban felelnek.

A takarékos iroda- és gépjárműhasználatról

Minden munkavállaló köteles az energiával takarékoskodni, ennek érdekében:

• hűtés vagy fűtés esetén az ablakokat zárva kell tartani;
• hősugárzót, radiátort nem szabad használni, csak az irodai fűtés használata megengedett;
• az irodából utolsónak távozó munkavállaló ellenőrizze az ablakok és ajtók zártságát, szükség esetén azokat zárja, valamint a fűtést/hűtést és a világítást kapcsolja ki;
• gépjárműveink üzemanyag-fogyasztását csökkentsük, hosszabb utak esetén érdeklődjünk az úti cél közelében felmerülő egyéb feladatokkal történő összevonás lehetőségéről;
• a gépjármű leállását követően fűtésre vagy hűtésre ne használjuk;
• gépjárműből történő őrzésre ne kössünk szerződést.

Az üzemi tanács- és a munkavédelmi képviselők választásáról

Tájékoztatjuk a munkavállalót arról, hogy a Munka törvénykönyve, illetve a munkavédelemről szóló törvény szerint a munkavállalók joga, hogy üzemi tanácsot, illetve munkavédelmi képviselőt válasszanak. A munkáltatónál jelenleg sem üzemi tanács, sem pedig munkavédelmi képviselő nincs. Az üzemi tanács létrehozása és a munkavédelmi képviselő megválasztása a munkavállalók feladata, amennyiben e jogokkal élni kívánnak.

Munkáltató minden évben az üzemi tanács választását az adott év márciusának első keddi napjára tűzi ki. A választási bizottságot legkésőbb a választás előtti hatvanadik napig létre kell hozni a választásra jogosult munkavállalók közül. A választási bizottság létszáma legalább három fő. A szavazásra jogosult munkavállalók névsorát a munkáltató a választási bizottság rendelkezésére bocsátja. Munkáltató a választási bizottsággal a sikeres választás érdekében együttműködik.

A munkavédelmi képviselő választását a munkáltató minden évben az adott év márciusának második keddi napjára tűzi ki. A munkavédelmi képviselő választására az üzemi tanács választásának szabályait kell alkalmazni.

A munkáltató köteles a választást elősegíteni, helyiséget és a választáshoz szükséges egyéb eszközöket biztosítani és a felmerülő költségeket megfizetni. A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.

A titoktartásról

1. A munkáltató érdeke, hogy tevékenységének, bizalmas kapcsolatainak tényei csak olyan körben váljanak ismertté, amely a munkáltató érdekében áll. Ezen érdek a munkáltató minden munkavállalója részéről fegyelmezett kommunikációt és tevékenységet kíván meg, amely – a munkavállaló magánszféráját és személyiségi jogait tiszteletben tartva – kihat munkahelyen kívüli, magánéletében folytatott kommunikációra és tevékenységére is.

2. A munkáltató védett információnak tekinti:

• a foglalkoztatottak és megbízottak személyének kilétét, beosztását, feladatát és ténylegesen kifejtett tevékenységét,
• a munkáltató minden tevékenységét, a tevékenység minden részletét,
• minden eszközt, azok mennyiségét és értékét, alkalmazott szoftvereket,
• együttműködő gazdasági társaságokat, partnereket és személyeket, az együttműködés tényét beleértve,
• a megbízók személyét és a megbízás minden részletét,
• a munkáltató gazdálkodására és pénzügyi helyzetére vonatkozó minden információt,
• a munkavállalók, megbízottak, közreműködők bérét, bármilyen juttatását, díját.

3. Nem tartozik a védett információk körébe a munkavállalónak az általános és eseti feladata körébe tartozó információ szükséges mértékű megismerése és felhasználása, a munkáltatóra vonatkozó nyilvános adatok köre, továbbá a munkáltató által korábban nyilvánosságra hozott tények és adatok köre. A munkáltató által kijelölt munkavállalók meghatározott körben nyilvánosságra hozzák azokat az információkat, amelyeket előzetesen a munkáltatóval egyeztetett.

4. A munkavállaló köteles a 2. pontban megjelölt védett információk fokozott védelmére a 3. pontban meghatározott alkalmazási szempontok szerint. A munkavállaló a védett információk megfelelő kezeléséért felelősséggel tartozik. A munkavállaló munkaviszonyának megszűnését követően is köteles a védett információk megtartására.

A közteher megfizetéséről és annak ellenőrizhetőségéről

A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterheket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére a jogszabályban meghatározott módon megfizeti. Az ügyfélkapuval rendelkező munkavállaló a biztosítási jogviszonyát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő biztosítási jogviszonyt igazoló https://ugyfelkapu.neak.gov.hu/ elérhetőségén ellenőrizheti. A Társadalombiztosítási egyéni számla a Magyarország.hu honlapon a https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=5f2484bf-3634-4d90-87a1-93d1686aeb40 elérési úton tekinthető meg ügyfélkapus belépést követően.

A személyiségi jog korlátozásáról

A munkáltató a munkavállaló személyiségi jogát korlátozza azzal, hogy az SzVMt. 16. § (3) bekezdése alapján a vagyonőr nevét és a vagyonőr megjelölést kötelezően fel kell tüntetni. A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat (pl. csekkoló rendszer).

Az Mt. 51. § (4) bekezdése szerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (2) bekezdése szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért; a (3) bekezdés szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.

Az Mvt. 60. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A (3) bekezdés szerint a munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott munkáltatói veszélyt megszüntető intézkedések végrehajtása során is.

Az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató szabályok bevezetésére jogosult és köteles. A munkáltatónál a munkavégzés során a munkavállaló alkoholos befolyásoltsága nem megengedett, ennek érdekében a munkáltató teljes alkoholtilalmat rendel el.

Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a teljes alkoholtilalom betartásának ellenőrzése végett a munkáltató akár rendszeresen vagy időközönként alkoholszondás ellenőrzést végezhet, amely ellenőrzésnek a munkavállaló köteles magát alávetni. A munkáltató ezen ellenőrzési jogát visszaélésszerűen nem gyakorolhatja. Munkavállaló tudomásul veszi, hogy amennyiben az alkoholszonda pozitív értéket mutat és azt nem fogadja el, akkor vérvételre történő előállítását kérheti a munkáltatótól annak érdekében, hogy az alkoholfogyasztást mutató eredményt megdöntse. Munkavállaló tudomásul veszi, hogy ha az alkoholos állapota bebizonyosodik, vagy a munkáltatói ellenőrzésnek nem veti alá magát, akkor a munkáltató jogosult a munkavállaló munkaviszonyát az Mt. 64. § (1) bekezdés c) pont alkalmazásával, azonnali hatályú felmondással megszüntetni.

Az egyéb munkavállalás bejelentéséről

A személy- és vagyonvédelem különös szakmai és magánbiztonsági követelményeit figyelembe véve Munkáltatónak kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy munkavállalói ellenérdekű tevékenységet munkaidejükön kívül se folytassanak. Ellenérdekű tevékenység jelentős kockázatát viseli, ha a Munkavállaló munkaidején kívül bármilyen személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végez, akár eseti jelleggel, akár rendszeresen. A jogos gazdasági és biztonsági érdeket sértő kockázatok elkerülése céljából a munkavállaló a munkaidején kívüli személy- és vagyonvédelmi vagy azzal összefüggő szervezési tevékenységét e tevékenységének megkezdését megelőzően munkáltatónak köteles írásban bejelenteni. E bejelentési kötelezettség elmulasztását Munkáltató a gazdasági és biztonsági érdekét sértő magatartásnak tekinti.

A formaruha viseléséről

A munkavállaló – eltérő utasítás hiányában – a részére kiadott formaruhát annak rendeltetéséből is következő céljából jogosult és köteles viselni. A formaruha a külvilág számára a munkáltatót jeleníti meg, a munkavállaló magatartása a munkáltató megítélését befolyásolhatja. A munkavállaló a szabálytól eltérő használatból, kopásból eredő károk vonatkozásában felelősséggel tartozik, a keletkezett kárt meg kell térítenie. A rendeltetésszerű használaton a szolgálat idején történő viselést és természetesen a szolgálati helyre utazást és hazautazást kell érteni. A munkáltató a formaruha viselésére vonatkozó szabályok betartása alól felmentést adhat.

Mikuláscsomag

Előre egyeztetett időpontban vehető át.