A pozitív szemlélet, illetve az optimizmus a mai világban – kis túlzással – az unalomig hangsúlyozott értékek. Ennek egyik eredője kétségtelenül a pozitív pszichológia térnyerése, amely a pszichológia tudományába egyfajta alternatív nézőpontot hozott, azt hirdetve – többek között – hogy a problémás területek helyett helyezzük a fókuszt a (jól működő) erőforrásainkra. Ebben az értelmezésben pedig a változás a hibák kijavítása helyett sokkal inkább az erőforrások hatékonyabb és tudatosabb kiaknázásáról szól. Ez a pozitív szemlélet persze továbbgyűrűzött egyéb területekre, így nem kerülte el a biztonságtudományt sem. Cikkünkben erről a biztonságspecifikus pozitív szemléletről lesz szó. Hangsúlyozzuk azonban, hogy nem értékítélet a célunk, sokkal inkább ennek a felfogásnak egy normatív ismertetése – az olvasóra bízva annak megítélését.

 

Biztonság, mint ártalomkerülés

Egyik korábbi cikkünkben – melyben a biztonság történelmi fejlődésével foglalkoztunk – már szó volt arról, hogy tárgyilagosan nézve ma sokkal biztonságosabban élünk, mint néhány évszázaddal, vagy akár évtizeddel korábban. A biztonság színvonalának emelkedését pedig egyfelől a technológia fejlődése, másrészt pedig az emberek bizonytalansággal szembeni intoleranciája és aggodalma táplálja. Alapvetően hajlamosak vagyunk a témáról negatív irányból közelíteni, indirekt úton, egyfajta elkerülő attitűddel. Ugyanis, ha meghalljuk a biztonság szót, alighanem olyan asszociációk aktiválódnak bennünk, amik a kockázatok és ártalmak elkerülését „hirdetik”. A biztonság egy olyan fogalom, amely a visszavonulásra és az elővigyázatosságra helyezi a hangsúlyt, azokra a dolgokra összpontosítva, amelyek esetleg rosszul sülnek el, nem pedig azokra, amelyek valóban jól mennek. Legalábbis a témakör hagyományos megközelítése értelmében.

 

Biztonság, mint társfelelősség

Van azonban egy új irányzat, ami a következő felütéssel indít: Mi a jobb? Elsősorban tényleges vagy potenciális áldozatoknak tekinteni az embereket, vagy olyan aktív és felelős személyeknek, akik együttműködnek a biztonság és a szabadság közötti jó egyensúly megteremtésében? Kissé kevésbé filozofikusan: a munkahelyi biztonság valóban csak a balesetek és nemkívánatos incidensek elkerülésének kérdéseként, vagy inkább egy olyan társas légkörként fogható fel, amelyben mindenki felelősnek érzi magát a biztonságért, és élvezi az optimális biztonság nyújtotta szabadságokat? A „pozitív biztonsági lencse” (PSL) egy olyan elméleti megközelítés, amely a biztonságot egy pozitív élményként kezeli, és hét jellemző mentén mutatja be azt.

 

 

A „pozitív biztonsági lencse” (továbbiakban: PSL) megközelítésének 3 jellemzője

 

Objektivitás versus szubjektivitás

Amíg a hagyományos nézet a fenyegetésekre fókuszál, addig a PSL kiindulópontja az ember, az ember biztonsághoz való szubjektív viszonyulását (észlelt biztonságérzet, biztonságtudatosság) vizsgálja. Az ember egy aktív ágens, akinek a biztonsággal kapcsolatos cselekvését és fellépését meghatározza a témával kapcsolatos attitűdje. A PSL-ben így fokozott jelentőséget kap a biztonságérzet egyéni (szubjektív) észlelése, percepciója. Az objektív szempontok mellett (pl. munkabaleseti statisztikák) fontos ennek a szubjektív megélésnek a támogatása és gondozása.

 

Ami nincs versus ami van

Hagyományosan a biztonság nem más, mint az ártalom hiánya. A PSL értelmében pedig a biztonságérzet megléte. Egy olyan érzés, amely alapvető összetevője a munkavállalói jóllét (wellbeing) kialakulásának. Mindez szinkronban van pszichológia tudományának fókuszváltásával, melyben az élet legrosszabb dolgainak megjavításával való elfoglaltság fokozatosan eltolódni látszik a pozitív tulajdonságokra alapozó építkezés felé (ld. pozitív vagy humanisztikus pszichológia). A pozitív megközelítés holisztikus és humánus perspektívát kínál, és arra ösztönöz, hogy a lehetőségek felé vegyük az irányt.

 

Egydimenziós versus többdimenziós

A tradicionális nézőpont egydimenziós perspektívából szemléli a biztonságot, és kiemelt jelentőséget tulajdonít a technológiának. A követelményekre és az előfeltételekre helyezi a hangsúlyt, és nagyrészt figyelmen kívül hagyja a társadalmi és kulturális tényezőket. A PSL ezzel szemben átfogó, holisztikus. A biztonságot multidiszciplináris szemszögből vizsgálja, és hangsúlyozza a közös alkotás, a biztonság közös megteremtésének fontosságát. Figyelembe veszi továbbá a társadalmi és kulturális (kontextuális) hatásokat.

 

 

A „pozitív biztonsági lencse” (PSL) koncepciója

 

Hiányosságok felszámolása versus optimum megtalálása

A biztonság témakörének hagyományos nézőpontja a hangsúlyt arra a folyamatra helyezi, hogy megtalálja az egyensúlyt az egyén jogai és a csoport biztonsága között, és a hiányosságok felszámolását szorgalmazza. A PSL célja a mindenki számára optimális biztonság megtalálása, kiindulva abból – illetve elismerve azt – hogy mindenkinek különböző biztonsági igényei vannak.

 

Negatív versus pozitív

A tradicionális nézőpont „hívószavai”, illetve szó-asszociációi a bizonytalanság, hiányosság, félelem. A PSL a biztonságra pozitív tapasztalatként, illetve az életminőség és az emberek jólétének fontos tényezőjeként tekint. Célja annak megértése, hogy a jólét és a biztonság miképpen fonódik össze. A közelmúltban végzett idegtudományi tanulmányok azzal érveltek, hogy az általános gondolkodásmóddal ellentétben – amely a stresszt okozó veszélyeket helyezi előtérbe – a félelem nem feltétlenül a fenyegetés jelenléte, hanem inkább a pozitív biztonsági jelzések és megerősítések hiányának a következménye. A fenyegetések eltávolítása azonban nem vezet automatikusan biztonsághoz. Amit jobban meg kell értenünk, hogy hogyan lehet fokozni a biztonságot, nem csak azt, hogyan csökkentsük a bizonytalanságot és a kockázatokat.

 

Védelem versus támasz

A hagyományos megközelítés a fenyegetésekre, a bűncselekmények csökkentésére és az incidensek elkerülésére összpontosít. A PSL célja a biztonság növelése, meghosszabbítása és támogatása azáltal, hogy megvizsgálja a lehetőségeket, majd azok alapján biztonsági jelzéseket, és javaslatokat tesz a szervezeti biztonság előmozdítóinak és szószólóinak. Az emberek biztonságára összpontosít, és segít nekik megtalálni erősségeiket és egyéni törekvéseiket.

 

Fenntarthatóság

A PSL úgy tekint a biztonságra, mint a boldog és teljesértékű élet egyik kulcsfontosságú elemére, területére, melyet tartósan, hosszú távon kell ápolni, gondozni – figyelembe véve a jövő generációinak jogait és szükségleteit.