Az indokolatlan optimizmus és a biztonsági intézkedések kapcsolata

A biztonsági intézkedések mértékét befolyásolják a helyesen megítélt kockázati tényezők. Egy szervezetben a szükséges védelem mértéke az biztonsági driver-eken alapul. Ezek azok a motivációs háttértényezők, amelyek bizonyos biztonsági szintek bizonyos időpontokban történő bevezetését eredményezik. A fő biztonsági mozgatórugó természetesen a különböző eszközöket és értékeket fenyegető veszélyek, amelyek kihasználják vagy megpróbálják kihasználni a biztonsági gyengeségeket vagy sebezhetőségeket. Kockázatnak nevezzük annak az esélyét, hogy egy fenyegetés kihasználja a biztonsági gyengeséget. A kérdés az, hogy általában véve mennyire látjuk helyesen ezeket a kockázatokat?

 

Amennyiben helyesen járnak el, a vállalati vagyontárgyakra alkalmazandó védelem mértékét a pénz, az emberek, az idő és egyéb olyan tényezők alapján határozzák meg, amelyek az eszközök megfelelő védelméhez szükségesek. Ez párosul a kockázatvállalás mértékével, amit az határoz meg, hogy a tulajdonos mekkora értéket rendel az eszközökhöz, és az ő véleménye szerint milyen káros hatással van a vállalkozásra, ha azok az eszközök sérülnek, vagy éppen nem állnak rendelkezésre. A biztonsági szakembereket gyakran bosszantja az, hogy a vállalati vezetés nem érti a vállalati vagyon jobb és fejlettebb védelmének szükségességét. Vagyis az, hogy a döntéshozók körében van egyfajta túlzott optimizmus a lehetséges káros következmények bekövetkezési valószínűségeinek értékelésére nézve. De mi ennek a pszichológiai háttere?

 

A kockázatvállalás tényezői

Azt a pszichológiai folyamatot, amit optimista becslési torzításnak hívunk Daniel Kahneman és Amos Tversky írta le először 1979-ben. Az úgynevezett kognitív torzításoknak ez a típusa arról szól, hogy hajlamosak vagyunk túlbecsülni a saját képességünket és kapacitásunkat, és alábecsülni a ránk leselkedő fenyegetéseket, kockázatokat, vagy éppen egy megoldandó feladat komplexitását. Vagyis abban a hitben élünk, hogy velünk nem történhetnek negatív események. Ennek – mint minden más kognitív torzításnak – evolúciós háttere van, mivel az optimista torzításnak van egy motivációs bázisa („meg tudom csinálni”), ami bizony jól jött már a vadászó őseinknél is. A szervezeti változásnál – és változás alatt itt most a szükséges védelmi intézkedések bevezetését értjük – azonban ez a torzítás a változás kerékkötője lehet, hiszen ilyenkor nem igazán hisszük azt, hogy szükség van a változásra, vagyis nem vagyunk meggyőzve arról, hogy valóban szükség van a professzionális védelmi vonalakra és intézkedésekre. Ezért nagyon lényeges, hogy a biztonsági intézkedések mérlegelésénél szakszerűen járjunk el, szisztematikusan mérjük fel és számszerűsítsük a lehetséges fenyegetéseket és kockázatokat.

 

Őrzés-védelem biztonsági szintSCM modell biztonsági működés svájci sajt modell